Amit a paláról és összetevőiről érdemes tudni!
Az azbeszt az egyik legkiválóbb, természetben előforduló hőszigetelő, tűzálló, savaknak jól ellenálló, olcsó, hajlékony, rugalmas anyag, melyet már az ókor óta használtak. Kiemelkedően jó tulajdonságainak köszönhetően számos területen használják, elsősorban hőszigetelésre, tűzvédelmi bevonatként, tetőfedésre, járműgyártásnál fékbetétekben. Az azbeszt az ásványi szilikátok egy csoportjának gyűjtő elnevezése, melyek különleges szálas szerkezetet mutatnak. A rendkívül vékony elemi szálak átmérője a milliméter ezredrészénél is kisebb és éppen ez okozza veszélyességét. - Krizotil (fehér azbeszt): - Krokidolit (kék azbeszt): - Amozit (barna azbeszt): Az azbeszt hőálló, éghetetlen, kémiailag saválló, olajálló és nem bomlik el. Elektromos szigetelőként viselkedik, szálstruktúrája nagy mechanikai szilárdságot biztosít, lehetővé teszi szövését. Az azbesztből készült legjellemzőbb termékek: tűzálló anyagok, tömítések és csomagolások, szűrők, fékbetétek és kuplungok, azbesztcement termékek (eternit), valamint a tűz-, hő- és zajvédelem céljaira alkalmazott azbeszttartalmú szórt vakolat.

Szórt azbeszt vakolat:
Az emberi egészségre legveszélyesebb a kb. 90%-ban azbesztet tartalmazó, kevés cementtel gyengén kötött szórt azbeszt. Ez a termék hamar elöregszik és a lemálló azbesztszálak a legkisebb behatásra is (pl.: szélfuvallat) a levegőbe kerülnek.

Azbesztcement:
Az emberi egészségre kevésbé ártalmas az azbesztcement. A cementben megkötött, a végtermékben csak kb. 10-15% azbesztrostot tartalmazó termékből a káros szálak csak az anyag szétmorzsolásakor (fúrás, fűrészelés, törés) kerülnek ki a levegőbe. A lebontott azbeszt palát akár értékesíteni, akár ingyen átadni is tilos!
HOGYAN HAT AZ AZBESZT AZ EMBER EGÉSZSÉGÉRE? Mint az ma már a lakosság előtt is ismert, az azbesztet a környezetre veszélyes anyagok közé sorolják. Az azbesztnek heveny mérgező hatása nincs, eddigi ismereteink szerint érintése közvetlenül nem veszélyes. A belélegzett azbesztszálak viszont bizonyos körülmények között tüdő-, mellhártya- és hashártya-megbetegedésekhez vezetnek. 1927 óta ismert az ún. azbesztózis, az azbesztszálak által kiváltott kóros elváltozás a tüdőszövetekben, mely gyakran halálhoz vezet. 1955-ben írtak először tanulmányt az azbesztexpozíció és a tüdőrák összefüggéséről. 1960 óta tudunk az azbesztszálak belélegzéséből származó mesothelioma nevű betegségről, mely a mell- és hashártya különös elrákosodása és manapság ez a leginkább vizsgált foglakozási betegség. Csak bizonyos tulajdonságokkal rendelkező azbesztszálak tapadnak meg a tüdőben és váltják ki ezt a betegséget. Ezek a tulajdonságok: 5 mikrométernél nagyobb hosszúság, 3 mikrométernél kisebb átmérő, valamint a hosszúság és az átmérő aránya nagyobb, mint 3:1. Egyszerűbben megfogalmazva: minél hosszabb és vékonyabb az azbesztszál, annál nagyobb valószínűséggel okoz megbetegedést. Az ilyen azbesztszálakat tüdőre veszélyes azbesztszálaknak nevezik. Különböző vizsgálatok azt mutatják, hogy a többségében használt fehérazbeszt szálak (pl: pala) nem épülnek be maradandóan a szövetekbe, idővel kiválnak a szervezetből, szemben a kék- és barnaazbeszttel. A szakemberek véleménye általában megegyezik a betegség kialakulásának folyamatáról, de másképpen ítélik meg a veszélyességüket.
A nyilvánosságra hozott szakvélemények alapján abból kell kiindulni, hogy a levegő azbesztmentességét minden eszközzel fenn kell tartani. A mai napig nem meghatározott az az érték, amely alatt az egészség veszélyeztetése kizárható lenne.
Napjainkban elsősorban az azbesztcement-iparban foglalkoztatottak, az épület karbantartók, szerelők és az azbesztbontást végzők veszélyeztetettek. A megbetegedés az azbeszt hatásának való kitettség kezdetétől számított 10-40 év alatt alakulhat ki. Évente hazánkban 25-30 azbeszt okozta megbetegedést regisztrálnak.
AZBESZT JOG
Palatetők bontás nélküli felújítása Az Egészségügyi és Környezetvédelmi Minisztériumok közös rendelete (41/2000. (II.20.) EüM-KöM)
2005. január 1-tôl betiltotta minden, azbesztet tartalmazó termék forgalmazását és felhasználását. Az azbesztmentesítés körülményeit és az ilyen körülmények közötti határértékeket a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet szabályozza.
A 26/2000-s EüM rendeletnek megfelelôen a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-szel, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelôségnek. A bontott azbesztet tartalmazó építôanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minôsül a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint, így e hulladékok kezelését csak arra engedéllyel rendelkezô vállalkozó végezheti.
HOL TALÁLHATÓ AZBESZT?
Az azbesztet számos iparágban, például az építőiparban alkalmazták hazánkban. A XX. század elejétôl Nyergesújfalun és később Selypen állítottak elő a legnagyobb mennyiségben azbesztcement palát és csövet. Az ipari termelés a hetvenes években érte el a maximumát. Épületekben és műszaki berendezésekben egyaránt használták tűz-, hő és hangszigetelésre. Legveszélyesebb válfaját, a kékazbesztet (krokidolit) 1992-ben tiltották be Magyarországon. A kevésbé káros, ám a legnagyobb mennyiségben használt (a világ azbeszt termelésének 90%-át kitevô) fehér azbesztet (krizotil) 2005. január 1-ig lehetett használni. Az azbeszt szálas szerkezetű szilikát ásvány, melyet először Cipruson, majd többek között a Szovjetunióban és Kanadában bányásztak nagy mennyiségben. Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerűségét. A X. század végére közel 3000 azbesztet tartalmazó termék született és az élet számos területén megjelent ez az anyag. A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény annak káros, emberi rákkeltő hatására. E miatt világszerte programok indultak el bizonyos azbesztfajták korlátozására és mentesítésére. l az építôiparban alkalmazták hazánkban. A XX. század elejétôl Nyergesújfalun és később Selypen állítottak elő a legnagyobb mennyiségben azbesztcement palát és csövet. Épületekben és műszaki berendezésekben egyaránt használták tűz-, hő és hangszigetelésre. moha
Szécsi Norbert -tetőfedő- 8630; Balatonboglár, Úttörő u. 38. Tel.: 06203235447
Web: www.ingyenviz.hu www.ingyenvíz.hu www.palaszerviz.hu www.palatető.hu www.palatetoszigeteles.hu www.palaszerviz.eu www.ingatlancom.com www.palaszerviz.com www.palateto.eu www.palateto.com e-mail: info@palaszerviz.hu
kezdőlap áraink magunkról egyéb szolgáltatásaink üzletpolitikánk kapcsolat azbesztpala dryvit szigetelés öntapadó palazsindely